Amikor Hasting város lakói az egyik reggel úgy ébredtek, hogy megnézik Kaiser néhány tengeralattjáróját, a látvány sokkolta őket a parton. Látogatók ezrei mentek a partra, hogy láthassák a partravetett tengeralattjárót. Az admiralitás megengedte a város vezetésnek, hogy „belépő díjat” szedjenek a fedélzetre kívánkozó látogatóktól. A parti őrség két tagjának az volt a feladata, hogy fontos vendégeket vezessen körbe a tengeralattjáró belsejében. A látogatások visszamaradtak, miután a két őr súlyosan megbetegedett majd nemsokkal utána meghaltak. A kor relytéje volt, hogy miben halhatott meg a két őr, de a tengeralattjáró látogatásokat beszüntették. Később kiderült, hogy az SM U-118 tengeralattjáró akkumulátoraiból szivárgó klórgáz súlyos tályogokat okozott a tűdőben és az agyban az elhunytaknál.
Az SM U-118 tengeralattjárót 1918. május 8-án helyezték üzembe az építés után a hamburgi AG Vulcan Stettin hajógyárban. Herbert Stohwasser volt a parancsnoka és az Atlanti-óceán keleti részén működő I. flottához csatlakozott be vele. Körülbelül négy hónap elteltével, miután egy hajót sem süllyesztettek el, 1918. szeptember 16-án az SM U-118 sikeresen elsüllyesztette az egyik ellenséges hadihajót.
