Szovjet katona a felszabadított faluban
Szovjet katona a felszabadított faluban

A nő faluját ez az katona szabadította fel társaival. A nő üdvözli a Szovjet Hadsereget. A kép az 1941 decemberi szovjet ellentámadás után készült a moszkvai csatánál. Az eredeti cím: “A felszabadított falu”. Készítette: Ivan Shagin.

1941 december elejére a német hadsereg átkelt a Moszkva-Volga csatornán és az előörsök kb. 20 km-re voltak a Kremltől. De a Wermacht ennél közelebb sosem jutott a szovjet fővároshoz, mivel 1941 december 5-én a szovjet csapatok ellentámadásba lendültek.

A szovjet csapatok – amelyek közül sokan csak nemrégiben érkeztek Moszkvába Szibériából – olyan német katonákkal találkoztak, akik elérték saját kitartásuk határait. “A parancsnokok azt mondták, hogy a szibériai hadosztályok mentették meg Moszkvát.” – mondta Vaszilij Borisov, a Vörös Hadsereg egyik katonája akiket keletről szállítottak, hogy részt vegyenek a moszkvai harcokban. “Az ellentámadások során ember ember ellen harcolt. Harcolnunk kellett a németekkel az árkokban ahol az erősebb túlélt, a gyengébb meghalt.

A német katonák nem csak kimerültek, hanem megdöbbentő módon készültek fel a téli hadviselésre is. A náci vezetés azt hitte, hogy a háborút 1941 őszére megnyerik, minek felkészíteni a német csapatokat a téli hadviselésre? “Amikor a hőmérséklet mínusz 30 Celsius fok alá esett, géppisztolyaink már nem lőttek.” – emlékezett vissza Walter Schaefner-Kehnert német tiszt, aki Moszkvánál harcolt. “A géppuskáink precíziós műszerek voltak, de amikor az oldal besűrűsödött a hidegtől, nem lőttek tovább rendesen – ez elég ijesztő volt akkor… Hatalmas veszteségeket szenvedtünk el az éjszakai fagyok okozta végtag elfagyások miatt. Amikor egy gyalogos katona aludni szeretett volna, megpróbált lyukat ásni a hóba. Az őröknek volt egy olyan utasításuk is, hogy 2 óránként körbe kellett menniük benézni az ásott lyukakba, hogy él-e még benne az alvó katona. A legnagyobb megfagyás veszély akkor állt fent, amikor napközben harcoltunk és leizzadtunk, éjszaka meg gyorsan kihűltünk. Szép halál, de senki nem szeretné!”.