A fotó szimbóluma lett egy történelmi pillanatnak. Az épületet 1894-ben építették, korához képest előrehaladott volt. Nagy mértékben hozzájárult a német történelemhez valamint a Vörös Hadsereg az ellenség szimbolumának tekintette.
A képet Yevgeny Khaldei készítette és az egyik leghíresebb második világháborús fotó lett. Khaldei-t vélhetően Sztálin utasította arra, hogy utazzon Berlinbe Moszkvából és készítsen egy hasonló fotót, mint amilyet Joe Rosenthal készített az Iwo Jima-i zászlókitűzésről. Khaldei vitt magával egy nagy zászlót melyet három asztalterítőből varrtak. Mikor megérkezett Berlinbe, több helyszínt is bejárt a megfelelő fotó elkészítésének érdekében. Megtekintette többek között a Brandenburgi kaput és a Templehof repteret. Végül a Reichtag-ra esett a választása annak ellenére, hogy néhány nappal korábban a szovjet katonák már elfoglalták és kitűzték a zászlót rá. Khaldei összeverbuvált egy kisebb katonai társaságot és 1945 május 2-án újrarendezte a zászlókitűzési eseményt.
Khaldei vitt magával egy szovjet zászlót a csomagjában
Moszkvába visszatérve egy szovjet cenzor észrevette a kép megvizsgálása közben, hogy az egyik katona csuklóján karóra van, ami erősen feltételezi, hogy fosztogatott. Mivel nem szerették volna, ha ez egy „torz” képet adna a Szovjetúnióról, megkérték Khaldei-t, hogy távolítsa el a csuklójáról. Khaldei nem csak a karórát távolította el, hanem a háttérben lévő füstöt is lesötétítette. A végeredmény hamarosan megjelent az Ogonjok magazinban és ez lett a világszerte megismert változat.
Az eredeti fotóról (bal) kiretusált karóra már nem látszik a végleges fotón (jobb).
Később egyes szovjet források az állították, hogy a karóra valójában egy Adrianov iránytű és ezzel a szovjet hadsereg kikerült a képből. Az Adrianov iránytű az orosz birodalmi topográfus, Vladimir Adrianov által 1907-ben tervezett katonai iránytű volt. Az iránytű csuklós változatait elfogadták és széles körben használták a Vörös és a Szovjet Hadseregnél.
A fotót később tovább manipulálták. A zászlóról úgy vélték, hogy drámaiabban hatna szélben valamint színesítették. Khaldei egész életében kiállt amellett a véleménye mellett, hogy a fotót valaha is manipulálták volna. Ha megkérdezték erről, csak annyit válaszolt: „Ez egy jó fénykép és történelmileg nagy jelentőséggel bír. Következő kérdést kérem.”
Khaldei a halálát megelőző években, 1997 októberében csak annyit mondott: „Megbocsátok a németeknek, de nem tudok felejteni.”. Apját és három nővérét a négyből a német gyilkolták meg.